Linux telepítés előtt utoljára - Néhány dolog, amire figyeljünk

Mielőtt neki esnénk egy Linux rendszer telepítésének, még néhány dologról szót ejtenénk, hogy ne érjen minket váratlan meglepetés telepítés közben, után: programok telepítése, hibakeresés, manuálok, stb...

Nem lehet mindent összeszedni, mindenre felhívni a figyelmet, mindenre felkészülni első Linux telepítésünk előtt, azonban lényegesen egyszerűbb az élet, ha tudjuk mire számíthatunk. Az itt leírt lista sok szempontból önkényes. Biztosan kimaradt belőle sok minden. Ennek ellensúlyozására indítottunk egy topikot a fórumban, kérdéseiteket / ötleteiteket oda várjuk.

Programok, csomagok, csomagkezelés

Linux alatt, mint arról már volt szó, a programok telepítése máshogy zajlik, mint Windows alatt. Kevés kivételtől eltekintve a rendszerek rendelkeznek saját telepítőeszközzel, melynek feladata, hogy egy -két parancs (vagy néhány klikkelés) kiadása után rendszerünkre minden egyéb küzdelem nélkül feltelepüljenek programok.
Ennek folyományaként sokkal ritkábban kell az interneten mászkálni szoftver után kutatva, azonban ez is előfordul, ha valamit nem találunk meg a rendszerhez tartozó programok listáján.

Igen sokszor megesik, ezért kerül itt is leírásra: Linux alatt nem telepítünk .exe végű fájlokat. Mint ahogyan a Linuxos binárisok sem futnak Windowson, úgy a Windowsra készített bináris állományok (.exe, .com) sem futnak Linuxon (kivételt képeznek ez alól a különböző Windows emulátorok segítségével futtatott Windowsos programok, ezekről egy későbbi cikkben külön lesz majd szó.)

Sajnos ennek van egy mellékhatása is: jó néhány programtól meg kell válnunk, amelyet valami miatt Windows alatt előszeretettel használtunk, és mással kell beérnünk. Szerencsére a legtöbb funkcióra legalább olyan jó programok állnak rendelkezésünkre, sőt néha jobbak is.

Mostanában egyre több szoftvergyártó felfigyelt a Szabad Világra, így egyre-másra jelennek meg az egyes programok Linuxos változatai is. (Másoknál egyenesen fordított a helyzet: azért csinálnak Windowsos változatot is belőle.)

Általános ajánlás, hogy program telepítésénél tartsuk be az alábbi sorrendet:

Nézzük meg a disztribúció készítői által felügyelt csomagok listáját, és telepítsünk innen.
Amennyiben a listán nem található a nekünk kellő csomag, keressünk az interneten a disztribúciónkhoz készített, nem hivatalos kiadású csomagot belőle.
Van olyan helyzet, hogy a disztribúció hivatalos csomagja régebbi, mint a neten elérhető csomag, melyet szintén a disztribúciónkhoz készítettek. Ilyenkor mérlegeljünk: a hivatalos csomag a legtöbb esetben stabilabb és megbízhatóbb, de ha az újabb kiadás olyan funkciót tartalmaz, melyre szükségünk van, ne habozzunk.
Amennyiben nem találtunk csomagot a disztribúciónkhoz, töltsük le a program forrását, és fordítsuk le gépünkre. Ez sem akkora ördöngösség, bár kétségtelenül nem a legegyszerűbb művelet.
Ha még forrás sincs, magyarán egyszerűen nem létezik az adott funkcióhoz nyílt forráskódú program, akkor próbáljuk meg valamilyen Windows emulátorral működésre bírni a Windowsos variánst. Ennél a esetnél azért készüljünk fel kellemetlenségekre: az emulált program minden esetben lassabb, és jelentősen instabilabb, mint nyílt forráskódú társaik.

Ez az ajánlás természetesen nem működik olyan disztribúciók esetében, ahol már alapból forrásból telepít a csomagkezelő, azonban kezdőként valószínüleg valamilyen bináris csomagokkal operáló rendszerrel lesz dolgunk először.

Problémamegoldás, hibakeresés

Ellentétben a Windows-zal, a Linux alapvetően nem arra lett tervezve, hogy mindenféle hozzáértés nélkül telepítsük, beállítsuk. Egy jól beállított rendszeren aztán már akárki elboldogul, bizonyos minimális ismeret birtokában is, ez az ismeret pont annyi, amennyi hasonló szintű Windows használathoz kell. Se több, se kevesebb.

A karbantartás és rendszerfelügyelet azonban alapvetően szakmunka. (Itt jegyezném meg: Windows alatt is szakmunka, még ha sikerült is elhitetniük az emberekkel, hogy nem kell ahhoz érteni a géphez, hogy ott rend legyen.) Ez persze nem azt jelenti, hogy nem vagyunk rá képesek, és nem lehet megtanulni, de a kérdést tisztelettel, és odafigyeléssel kell kezelni: Nem szar a Linux (már elnézést a kifejezésért) amiatt, hogy nem vagyunk képesek elsőre beállítani mondjuk a hangot. Ilyenkor gondoljunk arra, hogy bizony Windows alatt is jól el lehet szenvedni egy-egy driver, meghajtó telepítésével, és hogy Linux alatt is ugyanolyan egyszerű a dolog, feltéve hogy tudjuk hová kell nyúlnunk.

Hibakeresésnél ügyeljünk az alábbiakra:

A legritkább esetben fordul csak elő, hogy a hibát mi észleljük először a földön. Viszont ez azt is jelenti, hogy jó eséllyel már valaki az interneten is írt róla.
Keressünk rá! Jó keresőszavak használatával szinte mindenre megoldást találunk, de a hatékony keresést is meg kell tanulni.
Segítségnyújtó centrumok: a fórumok. Több igen színvonalas magyar nyelvű Linuxos fórum is van hazánkban, ahol segítőkész, hozzáértő sorstársak segíthetnek a probléma megoldásában.
Mielőtt írunk egy fórumra, nézzük meg mik ott a szokások és nézzünk körül, írtak-e már a problémánkról. Nagyon komoly ingerültséget válthatunk ki, amennyiben a kérdésen látszik, hogy az illető trehány, és nem nézett utána a gondjának. Gondoljunk arra, hogy a segítségnyújtást mindenki szabadidejében végzi. Nem szeret senki sem ugyanarra a kérdésre négyszer-ötször válaszolni.
A kérdés mindig legyen a végletekig pontos. Adjuk meg a hiba minél pontosabb leírását, és mellékeljünk annyi információt amennyit csak lehet. (Linux alatt a legtöbb hiba naplózva van. a naplófájlok a /var/log könyvtár alatt találhatók, érdemes átnézni őket. Erről is lesz később szó.)
Ha problémánk megoldásában segítettek, azt mindig köszönjük meg. A probléma megoldásának menetét gondoljuk át, hisz később még hasznunkra válhat. Gondoljunk arra, hogy ez is csak egy jó lecke.

A tanulás forrásai

Akit érdekel, hogy hogyan működik a Linux, nem ülhet a babérjain, ha már minden tökéletesen megy. Sajnos ehhez sokat kell olvasni, azonban megéri. Másrészt a hibakeresésnél is fontos információkhoz juthatunk, ha tudjuk hová kell nyúlni.

A programok legnagyobb része dokumentált. Nyitva egy terminált, a manuált a "man {programnév}" paranccsal érjük el, mindenképp érdemes átolvasni. (először: man man )

Ha valamilyen programnak nem tudjuk a nevét, az "apropos {kulcsszó}" parancs felsorolja az adott feltételnek megfelelő programok, parancsok listáját.
Buta módszer, de segíthet: az ikonok listáját böngészve számos program funkciójára rájöhetünk, amiről nem is tudtuk, hogy a gépünkön van. Sok rendszeren az ikonok a /usr/share/icons könyvtárban találhatók. A programok honlapjain szintén megtalálható a részletes dokumentáció. Nagyon sok Linuxos Wiki oldal működik, melyek a legtöbbször szintén részletesek.

A másság tisztelete

Sok új Linuxos esik a hibába: eltelik az új rendszerrel, és bár azt sem tudja miért, de elkezd mindent és mindenkit szidni, aki nem azt használja amit ő.

Attól még hogy Linuxot használunk, nem lesz egy csapásra rosszabb a Windows. És ez fordítva is igaz: azért mert valami nem működik, még nem feltétlen a Linux a hibás benne.

Kerüljük az érzelemtől fűtött, értelmes érvektől mentes szitokáradatot, ócsárolást. Magunkat járatjuk le vele. Minden rendszerben van tisztelni való, jól megírt rész, és mindegyik rendszernek vannak pocsék elemei is. Igaz ez Linuxon belül is: nem kell szidni a másik disztribúciót, másik ablakozó rendszert. Persze lehet, sőt kifejezetten jókat lehet veszekedni ilyen dolgokon is, csak épp semmi értelme.

Ne erőltessük rá másokra a véleményünket, de ne hagyjuk, hogy más ezt tegye velünk. Sarkalatos példa az Office használat: kényszerű dolog, hogy Linux alatt is szükség van Microsoft Office dokumentumot kezelő programra. Azonban elvárható az is, hogy ha egy mód van rá kompromisszum szülessen: egyszerű szöveget el lehet például küldeni rich text formátumban (.rtf), melyet mindkét rendszer támogat. Saját írásainkat pedig konvertálhatjuk például .pdf-be (OpenOffice esetén) ami biztos, hogy megnyitható Windows alatt is.

Ha térítünk, azt ésszel tegyük. Mint a fentebb is elhangzott: az érzelemalapú térítéstől mindenki megijed. Észérvekkel, bemutatókkal meg lehet győzni másokat is, hogy próbálják ki, de gondoljunk bele, hogy ha a noszogatásunkra minden utánanézés nélkül elkezd valaki Linuxozni, az a kérdéseivel hozzánk fog fordulni, és ha nem vagyunk elég felkészültek, elmegy a kedve az egésztől.